Lágyan körbeölel a pokróc ezen a hűvös nyári reggelen. Minden ablakot kinyitottam az este, hogy lehűljön a lakás, amennyire csak lehet. Végre valahára jött egy hidegfront a sok kánikula között. Hálát adok ezért az istennek (vagy az óceáni áramlatoknak, vagy a véletlennek, vagy a hidegháborús szoviet titkos katonai időjárás manipulátornak), mert már elegem van a metró-szaunából, és a szabadtéri villamosmegálló grillsütőből.

Lágy gitár zene szólal meg, de olyan mintha valaki egy jégcsapot vágna a tarkómba. Az érzés végigfut a gerincemen, és végül egy gyomorgörcsben teljesedik ki. A zene a telefonomból szól, ez a reggeli ébresztő. Szándékom szerint szelíden emlékeztetnie kellene arra, hogy a nap első feladata, hogy kikeljek az ágyból. De a készülékbe integrált piezzo hangszóró korlátolt hangtartománya (Szokol rádió hangzás), és az ébredéshez szükséges nem kevés decibel tönkre is vágja az ilyen irányú törekvéseimet.

Első feladat: Kelj fel!

Felkelni. Igen. Ez az első lépés. Miért ilyen nehéz ez? Emlékszem kisgyerekként milyen érzés volt felkelni. Kinyílt a szemem reggel 6-kor, vagy korábban, és egyszerűen csak belerobbantam a világba. Minden érdekesebb, és kellemesebb volt mint feküdni. Mi változott azóta? A kérdés természetesen költői. Felnőttem. De mit is jelenti pontosan az, hogy felnőni? Mindegy is, mert nem ez a feladat. Felkeni! Ez most a feladat. Oldalra gördülök, rátámaszkodok a könyökömre, feltolom a törzsem. Ülő pozícióból előre dőlök, hogy a súlyom a padlón nyugvó talpaimra nehezedjen, majd felemelkedem, és kiegyenesedem. Főnök úrnak jelentem, a felkelés szakszerűen, és sikeresen végrehajtva! Reggeli merev ízületek a lehető legkisebb terhelést kapták. Készen állok a következő feladatra.

Második feladat: Mosdó

A folyamatot nem írom le részleteiben. Gondolom mindenki ismeri. Az utolsó lépés egy mérekezés, hiszen reggel nyomja az ember a legkevesebbet. A mért súlyt egy pöttyként felveszem a grafikonon, ami az eddigi mérések eredményeit tartalmazza a fejemben. Megállapítom, hogy a testsúlyom stagnál. Összevetem az edzéstervemmel. Fizikai erőnlét növekszik, derékbőség csökken, súly stagnál. Konklúzió: Minőségi fogyás stádiumában vagyok. Izomtömeg nő, zsírtömeg csökken. Feladat teljesítve!

Harmadik feladat: Reggelizés

A reggeli kávé az ébredőnek olyan, mint sivatagban szomjazónak a víz. A fonott kalács, és a rajta lévő lekvár, amit anyukám csinált visszarepít gyerekkoromba. Csak, hogy érezzem, nem olyan szar az élet. Fehérje shake, és vitaminok a fittség végett.

Negyedik feladat: Mosdás, öltözés, indulás

Mielőtt elhagyom a lakást az ajtóra ragasztott post-it figyelmeztet arra, hogy ne felejtsek el kaját rakni a táskámba. Ennek hatására bedobok két barackot, mielőtt útnak indulnék. Meg sem próbálok már buszra szállni a Tisza István téren. Lehetetlen feladat. Inkább kigyalogolok a Hungária körútra. Ha kis szerencsém van nem kell válvetve izzadnom utastársaimmal, hanem van köztünk egy kis hely.

Ötödik feladat: A munka

Szereld össze! Szedd szét! Jegyezd fel! Jegyezd meg! Ezt majd később, de ne felejtsd el! Tanuld meg! Felejtsd el! Ez érdekeljen! Ez ne érdekeljen! Foglalkozz a problémával! Ezzel ne foglalkozz, ez nem a te problémád! Kezd el! Fejezd be! Ezt ki kérte? Ez miért van itt? Az miért van ott?
Egy dolog biztos. 16:30-kor mehetek végre haza.

Hatodik feladat: Hazaút

5 féleképpen tudok hazamenni. Egyik veder másik vödör. Melyik sor halad jobban a boltban a kasszánál? Végül is mindegy, úgyis a leglassabba állsz be.

Hetedik feladat: Otthon

Végre itthon vagyok. Végre azt csinálom, amit én akarok, ami belőlem fakad. Lássuk hát milyen feladataim vannak? Ami így kapásból eszembe jut: vidd le a szemetet, takaríts ki, tegyél rendet, vasald ki a vasalni valót, varrd meg az alsógatyádat, pihenj, olvass, nézz filmet, nézz sorozatot, játsz videójátékot, szerezz barátnőt, alapíts családot, lépj előre a karrieredben, növeld a szellemi tőkédet, gyüjts autóra, gyűjts házra, gyűjts nehezebb időkre, mozdulj ki, nyaralj, kirándulj, sörözz, szerezz új barátokat, ápold a kapcsolatot a régiekkel, gondold végig, hogy merre tartasz, indíts blogot, írjál blogot, sportolj, legyél fitt … 

feladat

Végül is fél óra gondolkodás után rájövök, hogy ma még edzésre is kell mennem. 

Nyolcadik feladat: Edzés

Gyorsan összepakolom a cuccot, felkapom a hátamra a táskát és indulok. Belépek edzésre és indul a bemelegítés.
Ez jó. Ezt már szeretem. Nem kell azzal foglalkozni hogy mi a feladat. Majd Misi kitalálja, aztán csak csinálni kell. Üres a fej. Csak követem az instrukciókat.

“10 fekvőtámasz!”

Így az edzés vége felé kicsit nehezen megy, de felveszem a kezdő pozíciót, elkezdem, és számolom magamban a nyomásokat. 1, 2, 3 egészen 10-ig. Majd Misi megszólít:

“Márton! Látom rajtad hogy neked ez egy feladat. Ez nem feladat. 10 fekvőtámaszra nem szabad úgy tekinteni mint egy feladatra! Ez egy vicc! Nem kihívás! Neked nem az! Ki kell röhögni! A következő tizet úgy csináld meg hogy NEKED EZ NEM FELADAT!”

Hmmmmm… Nem feladat. Nincsenek feladatok. Nincsenek feladatok? Egyszerűen csak csinálni kellene? Érdekes.